Igazság szerint nem tudtam eldönteni, hol kellene megosztanom ezt a szakmai leletet, aztán végül úgy döntöttem, talán itt van a legjobb helyen. Tehát:
Az irataim között rendet rakva rátaláltam a mintegy negyedszázada írt - te jó Ég! - tanulmányomra, amit az Épületszerkezettani tanszéken kellett elkészítenem amolyan féléves feladat gyanánt. A dolog érdekessége nem is annyira az, hogy egy ilyen dolgozat ma még fellelhető - bár tudom, páran nyugodtabban aludnának, ha az övék is "meglenne" -, hanem a témaválasztás, illetve annak a területnek az akkori, 24 évvel ezelőtti állapota. A dolgozat címe:
"Növényzettel borított tetők tervezése és megvalósítása"
| (forrás: http://www.archdaily.com/177350/ad-round-up-green-roof-part-viii/) |
Újraolvasva a dolgozatot rá kellett jönnöm pár dologra. Például arra, hogy
- már akkor is "zöld" voltam, vonzódtam a fenntartható megoldásokhoz,
- az egyetemünk, s benne karunk, jelentősebb tanszékeink már akkoriban is nagyon jövőbe mutató megoldások felé terelgetett bennünket *
- micsoda nehézségek álltak akkoriban a magyar építőipar előtt, amikor gyakorlatilag megoldhatatlan feladatnak számított a klasszikus fordított rétegrendű lapostető kialakítása a megfelelő minőségű hőszigetelő anyag elérhetetlensége okán.
Summa-summarum, úgy döntöttem, a dolgozatot most teljes terjedelmében közzéteszem, hogy akit érdekel a téma, vagy szeretne egy pillanatképet kapni arról, hogyan nézett ki egy ilyen munka, illetve ez a szakterület 1989-ben, az elolvashassa. (Véleményeket, észrevételeket is szívesen fogadok!)
![]() Nine Houses, Dietikon, Switzerland (forrás: http://somethinwonderful.blogspot.hu/2009/06/8-awesome-and-wonderful-green-roofs.html) |
* Csak példaként említeném meg, hogy ugyanebben az évben az Ábrázoló-geometria tanszéken demonstrátorkodva a feladatom az ArchiCAD 3.55-ös verziója magyar nyelvű segédletének összeállítása volt, melyet egy Macintosh SE típusú gépen készítgettem. És ebben a közbevetésben ott búvik meg a nagyszerűség, hogy
- bár magyarok fejlesztették, az ArchiCAD 3.55-nek még nem volt magyar nyelvű felhasználói felülete,
- a Macintosh SE akkoriban COCOM-listás technológiának számított, azaz gyakorlatilag nem is lehetett volna ott az egyetemen, ha "ne tudd ki" be nem csempészi oda (egy Apple ImageWriter típusú mátrix-, és egy LaserWriter típusú lézernyomtatóval együtt - csak hogy valamin nyomtatni is lehessen.)
- a Macintosh SE akkoriban COCOM-listás technológiának számított, azaz gyakorlatilag nem is lehetett volna ott az egyetemen, ha "ne tudd ki" be nem csempészi oda (egy Apple ImageWriter típusú mátrix-, és egy LaserWriter típusú lézernyomtatóval együtt - csak hogy valamin nyomtatni is lehessen.)
