Hallgatom délután az Info Rádióban Derce Tamást, Újpest polgármesterét azon elmélkedni, hogy a körgyűrű északi szektora, illetve a Megyeri-híd átadásával jelentősen megnő majd a forgalom egyes, a kerület területére eső csomópontokban, ami fokozott balesetveszélyt jelent. Akár igaza is lehet. Ezért ők arra gondoltak - egyébként Szigethalommal egyetértésben - hogy a híd használatbavételéhez szakhatósági hozzájárulásukat nem adják meg. Persze rögtön hozzá teszi, hogy a döntésnek különösebb jelentősége nincs, hiszen az engedélyt kiadó hatóságnak nem kötelező alkalmazkodni az ő véleményükhöz, azaz azt tudomásul véve attól eltérően is dönthet, de azért mégis ...
Azt mondja, ha a híd átadása után bármelyik inkriminált csomópontban baleset történik, a károsultak nyugodtan perelhetik az engedélyt kiadót, a híd építtetőjét, mittudom én kit, hiszen ők megmondták, hogy pont a balesetveszély miatt nem adják meg a hozzájárulást ... mert ők voltak a nagyon okosak.
Állítja, van a hídról való forgalom levezetésére más nyomvonal is, ami ráadásul több, mint egy évtizede szerepel is a főváros terveiben, de mégsem az valósult meg. (Ez így is van.) Valószínűleg többek között azért nem az valósult meg, mert az a nyomvonal nem lett volna annyira (költség)hatékony, mint a végül kiválasztott. Amikor kevés a pénz, viszont égető szükség van a megoldásra, gondolom a leggazdaságosabbat - figyelem: nem a legolcsóbbat, hanem a leggazdaságosabbat, azaz azt, ami a szükséges ráfordításhoz viszonyítva a legnagyobb hozammal jár - illik választani. Derce úr talán azt felejti el, hogy ez a beruházás - mint általában a nyomvonalas közmű jellegűek - leginkább annak hajt hasznot, azt szolgálja ki, ahova a nyomvonal vezet. A híd, a körgyűrű a város északi részének megközelítését, illetve elhagyását könnyíti meg.
Mondja azt is, hogy a tervezők elfelejtették megvizsgálni, hogy az érintett csomópontok elviselik-e a forgalomnövekedést. Ezt vajon honnan tudja? Amúgy meg - mérnökként - nem nagyon hiszem, hogy így lenne. Legfeljebb a megbízók, a "végrehajtatók" felejtik, felejtették el figyelembe venni a számukra esetleg kedvezőtlen eredményeket. Nem ez lenne az első eset.
Mint ahogy nem lenne egyedi az sem, hogy kerületi érdekek bíráljanak felül a fővárosiakat, no ta bene: országosakat! Az már csak pikáns kis részlet, hogy ennek legszebb példája egy másik híd, a Lágymányosi. Ami annak a hídnak budai hídfőjénél ma van, a város szégyene lett, pedig kerületi érdek miatt alakult ki ez a tragikomikus állapot.
Fenti kis szösszenetből két dolog lényeges számomra:
- hidakat építeni már tudunk, de használnai azokat még (inkább újra) meg kell tanulnunk
- a magyarországi önkormányzati rendszer ezer sebből vérzik, ezen belül a főváros kétszintű rendszere a góc